„Szeretném elfelejteni, ami egykor oly nagyon fájt!
Szeretném elfelejteni, hogy Ő velem így bánt!
Csak a Jóra, a Szépre emlékezni,
A Múltat örökre elengedni.
Megbocsájtást súg meggyötört Szívem,
Örömre áhítozik fáradt Lelkem.
Egy Új Világ kapuját látom,
A Boldogság most már nem csak Álom.
Szárnyakat bontok és repülök,
Fájdalmak Sorsomon már nem ültök!
Főnixként új Élet ébred bennem,
Meggyógyultam a Szeretetben.”
Szeretettel: Szilvia