Minden, amit az adventről tudni kell!

Hamarosan idén is meggyújtjuk az adventi koszorún az első gyertyát. Összegyűjtöttem néhány érdekes információt az adventtel kapcsolatban.

  • Jelentése

Advent a keresztény kultúrkör egyik legnagyobb ünnepe. A várakozás időszaka. Felkészülés lélekben a Karácsonyra, Jézus, a Megváltó születésének ünnepére.

Elnevezése a latin „adventus Domini” kifejezésből ered, melynek jelentése: az „Úr eljövetele”.

A keresztény egyházban az advent a böjt, és a bűnbánat időszaka is egyben. Egyes vidékeken „kisböjtnek” is nevezték ezt az időszakot.

Ezt a négy hetet „szent idő”-ként is emlegetik. Ez a befelé fordulás, a csend ideje.

 

  • Mikor ünnepeljük?

Az advent (általában) egy 4 hetes ünnepi időszak. (Görög katolikusoknál 6 hetes az advent. )

Első napja Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap. Utolsó napja pedig december 24-e.

A karácsonyi ünnepkör az adventtel kezdődik és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

 

  • Adventi koszorú

(Fotó: Wikipedia)

Advent jelképe az adventi koszorú. Egy fenyőkoszorú, amin 4 gyertya ég. Minden vasárnap meggyújtunk egy új gyertyát. Az utolsó vasárnapon mind a négy gyertya együtt ég. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amit Isten Jézusban ad a várakozóknak karácsonykor.

Az adventi koszorú eredetéről több egymástól itt-ott eltérő történetet olvashatunk.

Az első adventi koszorú valójában szekérkerékből készült a hamburgi árvaház gyermekeinek. Ezen a koszorún 4 nagy fehér gyertya világított a vasárnapokon, a hétköznapokon pedig (a hétköznapok számától függően) 19 vagy 20 kisebb, fehér gyertyát gyújtottak meg.

A „gyertyanaptár” erősödő fényével jelezte a karácsony és vele Jézus születésének közeledtét.

Az első adventi koszorú elkészítője 1839-ben Johann H. Wichern evangélikus lelkipásztor volt.

Innentől kezdve gyorsan „divatba jött”, ma már szinte minden családban általánossá vált.

  • A gyertyák színei, és jelentésük

A gyertyák színe a katolikus és a protestáns területeken eltér egymástól.

Nézzük először, mi jellemzi a katolikusok koszorúját.

 A koszorún 4 gyertya áll, amiknek színeit a római katolikus liturgiából kölcsönözzük.

3 lila és egy rózsaszín. A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Az adventi lelki felkészülés időszakára III. Ince pápa rendelte el a lila miseruha használatát.   A rózsaszín gyertya az örömöt jelképezi.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat, és utal egy-egy a katolikus kultúrkör fontos személyére, közösségére.

 

Első gyertya, a hit gyertyája.

Színe lila.  Ádámot és Évát jelképezi. A bűnbeesés után nekik mondta meg Isten először, hogy elküldi a Megváltót.

 

A második a remény gyertyája.

Színe lila. A zsidó népet jelképezi, akiknek Isten megígérte, hogy közülük származik majd a Messiás.

 

 Harmadik, az öröm gyertyája.

Színe rózsaszín. Szűz Máriát jelképezi, aki megszülte a Fiút, és azt az örömöt, hogy a Fiú (Jézus) a földre jött.

 

A negyedik a szeretet gyertyája.

Színe lila.  Keresztelő Szent Jánost jelképezi, aki utat készített Jézusnak az emberek szívében.

 

A négy gyertyához sokszor a következő fogalmakat is társítják még: első gyertya az igazságosság, a második a mértékletesség, a harmadik gyertya a bátorság, a negyedik a bölcsesség szimbóluma.

A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában a lila és a rózsaszín helyett vörös és fehér gyertyák díszítik a koszorúkat. Egyes területeken (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát. Ez az úgy nevezett Krisztus-gyertya, amit csak karácsony este gyújtanak meg. Ám azokon a területeken is, ahol a három piros és egy fehér gyertya divatja van, Krisztusnak ajánlják az utolsónak meggyújtott fehér gyertyát.

A protestáns családokban is jelentéssel bírnak a gyertyák, és meggyújtásukkor egy-egy odaillő igét is felolvas a családfő.

 

Az első gyertya a Fény megjelenését szimbolizálja.

A második gyertya az Út gyertyája. Szimbolikusan két utat is jelöl egyszerre. Azt,amit Jézus vállalt értünk, hogy a földre szállt, és azt a lelki utat is, amit nekünk kell megtennünk, hogy követhessük Őt.

A harmadik gyertya itt is az örömöt szimbolizálja.

A negyedik pedig vagy Jézus személyét, vagy pedig azt a békét szimbolizálja, amit Isten az emberekkel kötött Jézus megszületésekor.

 

Adventi naptár

Az adventi időszakkal a gyermekek számára mára már szorosan összefonódott az adventi naptár is. 

Az adventi naptárt először egy német édesanya készítette el 1900 körül, akinek fia, Gerhard türelmetlenül várta már a karácsonyi ajándékokat.

Az édesanya egy játékot talált ki fiának. Egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Amikor a fiú felnőtt, felelevenítette gyermekkori emlékeit, és üzleti vállalkozásba kezdett általuk. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. Ma már sokan egyénileg készítenek adventi naptárt gyermekeiknek, amibe az édességek mellé több apró dolog is bekerül.  

 

Advent angyalai

Az adventi időszakhoz az angyalok is kapcsolódnak. Minden egyes vasárnap megérkezik egy új angyal az emberekhez, hogy segítsen nekik meglátni önmagukban és a társaikban a fényt, és a szeretetet.  

 

  • Az első vasárnap angyala kék köpenyben érkezik.

Leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. Állítólag a következőt súgja fülünkbe: „Figyeljetek! Isten nagy örömöt készít nektek. Isten fia eljön a Földre, hogy új erőt adjon az embereknek, hogy fényt és szeretetet hozzon minden ember szívébe. Készüljetek a fogadására”.

Segít az egymástól elidegenedett embereket újra közel hozni egymáshoz. A szeretet érkezését készíti elő a Földön, az emberi szívekben.

 

  • A második vasárnap angyala piros palástban jelenik meg, kezében egy arany serleget tart.

Feladata, hogy szeretet öntsön az emberek szívébe.

Legendája így szól: „Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Fényesen csillog ez a serleg, a nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ összes házán, és valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi vissza a mennybe. Majd ebből a szeretetből, mind azok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fényt készítenek a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.”

 

  • A harmadik vasárnap angyala egy fehéren ragyogó angyal.

 Ez az angyal aktívvá teszi az emberek szívébe lévő szeretetet. Az angyal jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Akit ezzel megérint, abban az emberben ragyogni kezd a fény, és teljesen feltölti egész testét. Általa az emberek egy mély, belső átalakuláson mennek át, átjárja őket a tiszta szeretet és boldogság érzése.

 

  • A negyedik vasárnap angyala lila lepelben lép elénk.

Ez az angyal sok kis angyal kíséretében érkezik el hozzánk. A kezében lévő lantot pengeti, és közben énekel. A béke dalát hozza el a Földre.

(Forrás: Wikipedia)

 

Békés, áldott adventi időszakot kívánok Nektek!

Szeretettel: Szilvi

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

X