Anyának lenni… Egy őszinte vallomás.

Milyen anyának lenni?

Nehéz megfogalmazni, nehéz szavakba önteni. Talán nem is lehet teljesen visszaadni ezt az érzést, ezt a létezést.

Ezt csak valóban akkor fogod megérteni, ha te is anyává válsz. És akkor is egy életen át tanulod…

Anyának lenni olyan, mint egy ismeretlen tájra való utazás. Vannak előismereteid, vannak igényeid, vannak elvárásaid, és a valóság mégis teljesen más lesz. Olykor felülmúlja legszebb álmaidat, olykor úgy érzed, még a rémálmaidnál is rosszabb minden.

Anyának lenni olyan, mintha folyton hullámvasúton ülnél. Az érzelmek széles skáláját éled át, néha egy röpke fél óra leforgása alatt. Néha a fellegekben érzed magad, olyan magasan, ahova talán még soha nem értél el, néha pedig olyan mélységbe jutsz saját magadban, a bűntudatban, a félelmeidben, az aggodalmaidban, amiről nem is tudtad, hogy léteznek.

Anyának lenni olyan, mintha egy élethosszig tartó önismereti tréningen vennél részt. Amikor megszületik a gyermeked, megszületik benned az anya. Ez az anya folyamatosan fejlődik, változik, tanul. Olykor-olykor elbukik, de mindig feláll, megrázza magát, és folytatja tovább.

Anyának lenni egy Csoda. 9 hónapon át a testedben őrizni, óvni, gondozni magzatodat, és végül életet adni, földi létezésünk talán legnagyobb és legszentebb misztériuma.

Anyának lenni fárasztó. Adni, adni, adni. Magadból, a figyelmedből, a szeretetből, az idődből, az energiáidból. Akkor is, ha éppen neked lenne szükséged támogatásra, akkor is, ha legszívesebben te sírnál helyette.

Anyának lenni olyan, mintha folyton egy tükörbe néznél. Gyermekeden, a viselkedésén, a gesztusain, szóhasználatán viszont látod önmagadat. A legtisztábban, hűen tükröz téged Ő.

Anyának lenni titok. Hiába kapsz sok okos tanácsot, hiába olvasol el számtalan könyvet a témában, nincs biztos recept egy gyerekhez sem. Amelyik módszer beválik az egyiknél, az hatalmasat tud rontani a másiknál. Neked kell megfejteni egyedül, gyermekedet figyelve napról napra, lépésről, lépésre a titkokat.

Anyának lenni végtelen türelem. Ami azért olykor elfogy, de valami isteni csoda folytán újra és újra feltöltődik.

Anyának lenni olyan, mint önmagadnak lenni. Meg kell ismerned, fel kell fedezned újra önmagadat. Már nem az vagy, aki egykor voltál. Anya vagy. Régi önmagad is benned él, de átalakult valami mássá, többé, teljesebbé, igazibbá, önmagaddá.

Anyának lenni egy örök változás. Amint megszokod az új napirendet, az új helyzetet, már változik is, már a múlté. Néha azt érezheted, hogy talán lemaradtál.

Anyának lenni azt is jelenti, hogy lassítani. Újra meglátni az élet apró örömeit. Megfigyelni az élőlényeket, sétálni csak úgy céltalanul a napsütésben, beszélgetni ismeretlen emberekkel, elnevezni a felhőket, buborékokat fújni akár órákon át, és közben nagyokat nevetni.

Anyának lenni olyan, mintha újra visszaülnél az iskolapadba. Gyermeked, ha hagyod, folyamatosan tanít téged. Segítségével felfedezheted erősségeidet, megláthatod gyengeségeidet. Tanulod a türelmet, az elfogadást, a toleranciát, a másikról való gondoskodást, az önmagadért kiállást, a hűséget, a konfrontációt. Tanulod a szeretetet.

Anyának lenni olyan, mint egy éjjel-nappal működő radarnak lenni. Folyton figyelsz, fél szemed mindig rajta, a tömegből is meghallod a hangját, szavak nélkül is tudod, ha valami baja van, messziről megérzed, ha valami történt vele. Szíved egy életen át érte is dobban.

Anyának lenni szeretet. Feltételek nélküli szeretet.

Amikor pedig a gyermeked átölel, és azt mondja: „szeretlek”, akkor anyának lenni olyan, mint a szivárványon sétálni a felhők felett! 🙂

 

(Illusztráció: Mimosa Lounge)

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

X