„Bennem az Ősök vére és ereje
Lelkemben az Ősök bűne és erénye.
Családi terheket most leteszem
Nem áldozom fel életem.
Alázattal fejet hajtok
Hisz gyökereim Ti vagytok.
Nem ítélek, nem követelek
Vágyaimnak rólatok búcsút intek.
Az életet szeretettel elfogadom
Sorsomat már magam alakítom.”
Szüleinktől kapjuk a legnagyobb ajándékot: az Életet! Akármilyen is a kapcsolatod a szüleiddel, ha mást nem is, de ezt becsülnöd, tisztelned kell! Hisz a földi élet folyamába általuk csöppentél bele. A női és férfi energiákat, és az általuk megteremtett egységet tőlük hozod. Rajtuk keresztül áramol az őseid vére és ereje. Fogadd alázattal és ítélet nélkül ezen ajándékokat. Szüleid jelentik a gyökereidet. Ahogy a fát a jó erős és egészséges gyökerek tartják a földben, úgy téged a szüleid tartanak meg az életben. Onnan érkezik sok erő, képesség, tudás, energia és szeretet. Ezen életeszenciák lesznek majd a hajtóerőid a nehéz időkben.
Ha nem békélsz meg a gyökereiddel, ha nem fogadod el szüleidet olyannak, amilyenek, akkor nem fogsz boldogulni az életben. Egyszerűen hol itt, hol ott, de elbuksz. Nem sikerülnek a dolgaid, folyton elhagynak, becsapnak, soha nincs pénzed, nem találod a megfelelő munkahelyet és még sorolhatnám. Amíg nem hajtasz fejet tiszta szívvel szüleid előtt, megköszönve az életedet, addig nem fogod tudni igazán szeretni és tisztelni önmagadat. Amíg nincs rendben a múltad, nem lesz jövőd. Legalábbis nem olyan, amilyet szeretnél és élhetnél. Csakis a feldolgozott, elfogadott múlt adhat szárnyakat neked ahhoz, hogy betöltsd földi küldetésedet. Bárhova is mész, a múltadat, a szüleidet mindig magaddal viszed. Elfutni, elbújni előlük nem lehet, hisz benned élnek. Lelkedben, szívedben. Lényed egy darabja. Általuk is vagy az, aki. Ha már neked is vannak gyermekeid, még fontosabb, hogy harmonizáld szüleiddel a viszonyodat. Akkor tudsz egy boldog jövőt teremteni gyermekednek, ha a múltadat tiszteled, és rendbe tetted! Azok a problémák, amiket nem rendeztél el a szüleiddel, az óhatatlanul áttevődhet a gyermekiddel való kapcsolatodra.
Ne felejtsük el azt sem, hogy nem puszta véletlen, hogy ebben a családban élsz. Mielőtt leszülettél volna ebbe a földi életedbe, kiválasztottad a szüleidet. Szóval nincs kinél reklamálni, hiszen valóban te akartad, te döntöttél így! És hidd el, hogy szüleid is beleegyezésüket adták, hogy szeretetben felnevelnek! Megfogadták, hogy mindent megtesznek, hogy te boldognak érezhesd magad! Lehet, hogy valamit meg szeretnél tanulni tőlük. Vagy épp te tanítasz meg nekik egy fontos leckét. Előfordulhat, hogy lezáratlan ügyetek van egymással valamelyik előző életből. Sokszor a család tagjai több életben is egymás közelébe születnek le, azért, hogy így támogassák, segítsék egymást.
Persze ez mind szép és jó, mondhatod akkor, ha éppen hadilábon állsz szüleiddel. Valóban leszületésünk előtt máshogy, csakis a szeretet szemszögéből látjuk és értékeljük, érzékeljük a dolgokat. Aztán itt a Földön sok minden megváltozhat. Sokszor elfelejtjük, hogy honnan jöttünk, hogy kik is vagyunk. Elfelejtjük, hogy a legfontosabb a szeretet. Előfordulhat, hogy mégsem tudod megtenni azt, amire leszerződtél magaddal erre az inkarnációra. Ha nem éppen felhőtlen a viszonyod édesanyáddal és édesapáddal, akkor előfordulhat, hogyha a szüleidre nézel, vegyes érzelmek tombolnak benned. Egyszerre szereted és gyűlölöd őket. Azért amit tettek, vagy éppen nem tettek. Nem baj, ha így érzel, hisz emberek vagyunk. Mindenkinek joga van a saját érzéseihez. Jogod és lehetőséged van akár a szüleidre is haragudni. Senki nem vitatja el tőled dühöd jogosságát, igazát. De valahogy azonban egy idő után a fent leírtak miatt, a lelked békéje miatt, a saját boldogságod miatt, meg kéne próbálni megbékélni az ősökkel, a múlttal. Ennek számtalan útja és módja lehet. Neked kell megtalálni a számodra legmegfelelőbbet.
Ha az érzéseidet legalább magadnak bevallod, és nem tagadod le, akkor már jó úton jársz.
Miután ezt megtetted, próbálj megbocsájtani nekik. Nem kell felmenteni a cselekedeteiket, csak magukat az embereket! Ne cipeld tovább negatív érzéseidet, hiszen ezzel nem őket bünteted, hanem csakis saját magadat! Tekints rájuk úgy, mint esendő emberekre, akik hibáznak néha, akárcsak te. Engedd el az illúziódat róluk! Engedd el azokat a belső elvárásokat, hogy szerinted milyennek kéne lenniük, hogyan kéne viselkedniük. Ne csak a vétkeket lásd bennük, hanem az értékeket is. Akármilyenek is, mégis a legnagyobb csoda tőlük érkezett, hiszen ők ajándékoztak meg az élettel!
Az angyalok mindig azt mondják, hogy lássuk önmagunkat és másokat az ő szemükkel, azaz elfogadással, és feltétel nélküli szeretettel. Tiszta szívemből kívánom neked, hogy mielőbb így lásd te is a szüleidet!
Szeretettel: Szilvia