Ihlet

Tóth Szilvia-verseim-ihlet

Nincs még itt az Alkony,

Kell, hogy valami még hajtson!

Isteni varázslat benned,

Csodára vágyik a lelked.

Messzire repít egy gondolat,

Elfeledett, új világot mutat.

Áldott minden mozdulat,

Megszentelt e pillanat.

Isten csókja szívedig ér,

Eggyé válik idő és tér.

A lét kaleidoszkóp cseppekké szétesik,

Mindent valótlanul valósággá alakít.

Isten karja lassan emel a magasba,

S rajtad keresztül újra megszületik Ő maga.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

X