Volt egy tánc. Történt egyszer, hogy „véletlenül” ráakadtam egy NIA elnevezésű mozgásra, táncra a neten. Ahogy elolvastam, már a neve is vonzott. Nem tudtam róla semmit, de éreztem, ez kell nekem. Éreztem, hogy dolgunk van egymással. Aztán ahogy tovább kutakodtam, és minél többet megtudtam róla, annál biztosabb lettem benne, hogy én ezt ki akarom próbálni, én „niázni” akarok. Aztán megint csak „véletlenül” ráakadtam egy régi kedves ismerősömre, aki épp NIA oktató….. Most már semmi nem állíthatott meg, hogy kipróbáljam. 🙂
Jó néhány hónapja volt az első találkozásom a NIÁ-val, de azóta is nagyon élénken bennem él az a tánc. Már az első percekben éreztem, megérkeztem. Ez az, amit kerestem. Ez az, ami kell nekem. Ez vagyok én. Fantasztikus volt számomra az az egy óra. Teljesen átadtam magam a zenének, a táncnak. Önmagam voltam, feloldódtam a táncban, a mozgásban. Azelőtt még soha nem érzett érzetek keveregtek bennem. Örömtánc volt ez a javából. Örült a lelkem, örült a testem. Nehéz ezt megmagyarázni, szavakkal leírni. Ebben a táncban valahogy megváltozott a kapcsolatom a testemmel. Eddig mintha csak keresgélték volna egymást a lelkem és a testem, de a tánc közben egymásra találtak. Úgy éreztem teljesen kitöltöm a testemet, otthon vagyok benne. A lelkem végre otthonra talált a testben. Szokatlanul nagyon jó érzés volt a testemmel együtt mozogni. Ezt a fajta érzékelést eddig csak akkor tapasztaltam, mikor otthon egyedül csak úgy spontán módon táncolgattam, mozogtam a zenére. Mindent elfelejtettem,elengedtem akkor, letettem a gondokat. Az elmém teljesen kiüresedett, csak a zene volt és én. Szinte repültem, szárnyaltam. Az öröm belém költözött, átjárta a zsigereimet. Az öröm én magam voltam.
Fura érzés, a testemmel együtt szálltam, és mégis, mintha test nélkül lettem volna ott…Megértettem, megtapasztaltam ott valami fontosat a lélek és a test kapcsolatáról. Igaz, hogy valódi önmagunk a lelkünk, és nem vagyunk azonosak a testünkkel. De itt, a földi síkon bizony a testünk a lelkünk otthona, temploma. Itt foglalkoznunk kell a testükkel is. Ápolnunk kell, figyelni a jelzéseire.Testünk arra teremtetett itt a Földön, hogy egészségben, boldogságban „szolgáljon” bennünket ebben az életünkben. Meg kell találnunk az egyensúlyt lélek és test között.
Nagyon fontos lenne, hogy mindenki válasszon önmaga számára olyan sportot, vagy a mozgásnak olyan formáját, amiben otthon érzi magát testileg, lelkileg is egyaránt. Ahol átéli, mily csodálatos dolog, ha jelen vagyok a testemben, ha megélem a pillanatot. Manapság nagyon sokat hallani a meditációkról. Én úgy vélem egy tánc, egy mozgás is hathat úgy, mint egy meditáció. Én a Nia után teljesen feltöltődtem, mint akit kicseréltek. Kitáncoltam magamból a gondokat, és végtelenül boldog lettem az óra végére. Noha, minden porcikám sajgott. 🙂 Úgy éreztem, gyógyított engem ez a tánc. Meggyógyított bennem valamit önmagammal, a nőiességemmel kapcsolatban. Érdemes kipróbálni!
Köszönöm Neked, Fruzsi a felejthetetlen perceket! 🙂
(www.facebook.com/pages/Fruzsi-Nia)
Szeretettel:Szilvia
(Illusztráció: www.pinterest.com)