Újabb fogadalmak helyett

Egy évvel ezelőtt szintén írtam az újévi fogadalmakról.

Most csak azért „ragadtam tollat” újra, mert egy újabb felismeréssel lettem gazdagabb ezen a téren. 🙂 Egy nagyon egyszerű kis titokra jöttem rá. Nem is értem, hogyhogy nem korábban! Nevezetesen arra, hogy az újévi fogadalmak sokszor azért is nem valósulnak meg, mert valójában azok nem is rólunk szólnak. Nem arról a valakiről, akik valóban vagyunk!

Az újévkor tett „namostaztánmegcsinálom” elhatározásaink, hogy innentől kezdve hogyan fogunk viselkedni, mit fogunk megtenni, vagy éppen mit fogunk elkerülni lehet, hogy nem is önmagunknak szólnak, hanem a környezetünknek. Olyanná akarunk válni, amilyennek a családunk, a párunk, a barátaink akarnak látni. De az is előfordulhat, hogy csak mi hisszük azt, hogy ők olyannak akarnak bennünket látni. Illetve meg akarunk felelni a bennünk élő „ilyennek kell lennem” képnek.

Nos, idén, ha leírtuk vagy átgondoltuk az újabb fogadalmainkat, érdemes egyenként elgondolkozni rajtuk, hogy valóban erre vágyom én?

Valóban le akarok fogyni 5, 10 kilót? Miért? Biztos, hogy csak akkor fogok tetszeni magamnak? Esetleg valaki más mondta, hogy jobban tenném, ha leadnék pár kilót? Valóban örökre le akarom tenni a cigit, vagy az édességet? Miért? Nekem fontos vagy a környezetemben valakinek? Valóban szeretnék sportolni vagy csak folyamatosan nyúzom magam azzal a gondolattal, hogy el kéne járnom valamilyen edzésre, mert úgy hiszem, attól leszek egészségesebb, szebb, karcsúbb, fittebb. Miért nem elég jó nekem a kis séta, amit mindig beiktatok hazafelé menet? Valóban ügyesebb háziasszony szeretnék lenni? Miért? Na és, ha nem tudok főzni?! Nekem jó így! Valóban szükségem van arra, hogy a lakásomban nagyobb rend legyen? Miért? Ki mondta, hogy nekem így nem jó? Vagy attól tartok, hogy mások megszólnak, ha nem patikaszerű tisztaság vagy nem katonás rend van nálam?

Higgyétek el, megéri azt a kis fáradtságot, hogy átrágjuk magunkat a tenni kívánt fogadalmainkhoz tapadt külső-belső elvárások rengetegén! Ezáltal jelentősen lecsökken majd a teljesíteni kívánt tételek száma, hiszen rá fogunk jönni, mi az, amit valóban szeretnénk, és mi az, amiről csak azt hittük, hogy szeretnénk. Felszabadító, örömteli érzés lesz majd számunkra! Végre megérkezhetünk önmagunkhoz, és ahhoz az élethez, amit valóban szeretnénk élni.

Legyünk bátrak, és hűek önmagunkhoz! Merjük bevallani (legalább) önmagunknak, hogy mire is vágyunk, milyenek is vagyunk valójában. Lehet, hogy 5 kilós „felesleggel”, nulla sportolási kedvvel megáldott, de BOLDOG emberek vagyunk.

Véletlenül sem arra buzdítalak benneteket, hogy ne éljünk egészségesen, ne sportoljunk, ne hagyjuk el bizonyos szokásainkat. Nem. Tegyük mindezt, de csak akkor, ha valóban erre vágyunk tiszta szívünkből.

Legyünk vére önmagunk! Éljük úgy, ahogy az nekünk a legjobb!
Kezdjük ezt el most, ebben az évben! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

X